S03EX20 | Vb speciál IV.
Szóval a brightonos (óigen) Neal Maupaynak köszönhetően Pessi a mennybe ment, Penaldo meg egy svájci szanatóriumba. Ennek így kellett lennie, megírták a csillagokban!🤩 👏
Tájmsztemp:
📌 Véget ért a katari őrület, méghozzá minden idők egyik legjobb döntőjével, aminek a végén minden idők legjobb játékosa magasba emelhette a legfontosabb trófeát. De igazságos eredmény született? Mi volt Scaloni nagy húzása, és miért tudtak visszajönni a meccsbe a franciák? És összességében a legjobb csapat nyerte a világbajnokságot? (05:36)
És ráadásnak egy kis filozófiai beszélgetés:
Juanma Lillo, az egyik legnagyobb futballgondolkodó, és Pep Guardiola korábbi segítője egy rendkívül érdekfeszítő anyaggal jelentkezett a világbajnokság alatt a The Athleticen. A spanyol szakembernek ebben a saját korábbi önmagával is sikerül vitába keverednie, miközben számos érdekes gondolatot fogalmaz meg napjaink labdarúgásával és a világbajnoksággal kapcsolatban. Ezek közül szemezgetünk.
📌 “A válogatott futballt preferálom a klubfutballal szemben, mert számomra a legjobb játékosok a válogatott futballban gyűlnek össze, és sokkal gazdagabbak a közöttük lévő interakciók. Hála Istennek, hogy itt a játékosok nem esnek a teljhatalmú edzők csapdájába, mert nincs idő edzeni. Csodálatos, hogy egy világbajnokságon az edzők nem tudnak annyit változtatni egy mérkőzés alakulásán, és a játék a játékosoké.” (48:26)
📌 “Ma már minden globalizálódott. Klubszinten, ha megnézed egy norvég vagy egy dél-afrikai csapat edzését, akkor ugyanúgy néznek ki. A jól cselező játékosoknak vége. Hol találod meg őket? Én nem látok egyet sem. Még fel sem ismerjük, hogy mit műveltünk. Ha a brazil és a kameruni játékosok félidőben mezt cserélnének, még csak észre sem vennénk. Mindenki két érintővel játszik. Ha van valaki, akivel most vitába szállnék, az én magam lennék 25 évvel ezelőttről.” (01:02:46)
📌 “Vicces, hogy manapság mindenki magas blokkról és mély blokkról beszél… A tökön tele van már azzal, hogy folyamatosan olyan szavakat keresünk, amelyek nehezebben megérthetővé teszik a labdarúgást. Akármilyen blokkban is védekezett Marokkó, a játékosok együttműködve, hihetetlen elszántságot mutattak az iránt, hogy ne nyissanak meg területeket. Nem merném megmondani, hogy melyik a legjobb csapat, mert annyira hasonlóak, a játékosok pedig szinte azonosak. Való igaz, hogy ma már nincsenek rossz játékosok, de kivételes játékosok sincsenek. Kicsináltuk a rosszfiúkat, de velük együtt a jófiúkat is.” (01:08:13)
📌 “Hány véleményt hallunk a meccsek előtt? Arra kellene figyelnünk, ami a meccsek előtt hangzik el, amennyiben érvek vannak mögötte. A meccsek után mindenki nagyon okos. Ha Portugália 2-0-ra kikapott volna Svájctól, akkor borzalmas döntésnek bizonyult volna Ronaldo kihagyása. Mindenki azt mondaná, hogy miért kapta meg a 9-es mezt egy olyan srác, aki négy napja van az elit futballban. Néha úgy gondolom, hogy a 90 perces meccs csak kényelmetlenség azok számára, akik dicsőíteni akarják a győztest, és ócsárolni a vesztest.” (01:18:16)
📌 “Azon gondolkozol hogyan lesz ismét olyan a futball, mint régen? Felejtsd el. Aki ma futballozik, teljesen más, mint évekkel ezelőtt. Ez így van az élet minden területen, a zenében, a művészetben, tökmindegy. A körülöttünk lévő kultúra formál minket, és az új generációk már a VAR-ra is teljesen természetes dologként fognak tekinteni, ne is kelljen belekezdenem. Vagy épp a statisztikákba. Ugyanaz vagy, mint a kontextus, amelyben élsz. Vegyük példának a kaktuszt. Régen nem voltak tüskéi. Alkalmazkodunk a környezethez, amelyben élünk. Ezért idővel a kaktusz tüskéket növesztett. Itt tartunk most.” (01:30:14)